Törzshelyek, prok és kontrák, sok az árnyék, de nincs WC, felforrósodik a csúszda, de szép és sok homok van a homokozókban, igazából mindegy, a lényeg, hogy a szülő megtalálja a számára egészséges kompromisszumot, hogy igazán ki tudjon kapcsolódni és a lényegre, kedvenc időtöltésére, a többi család kategorizációjára koncentrálhasson.
S minthogy kruppos nem lettem, de sikeresen elkaptam a
fiamtól a betegségét, így volt időm elmerülni az elmúlt két és fél év játszótéri élményeiben.
A teljesség igénye nélkül íme néhány, szándékosan sarkított
ANYATÍPUS
Hány éves vagy? - kérdem a gyerekre nézve, Most leszünk hármak! - mondja várakozás nélkül az anyuka, gondolom, rám nézve. Az anyuka azonosul gyerekével, a gyerek meg jobb híján senkivel, sok tere szegénynek nincs, már válaszra se nyitja a száját, hamar megérti ő, mi a stájsz. Az ilyen anyukából két típus van, az egyik gügyög a gyerekével, a másik hideg távolságból, csak a szavak szintjén olvad össze - Nem mászunk oda, annyira még nem vagyunk ügyesek. Előbbi too much, utóbbi ijesztő. A legfurcsább pedig, hogy a királyi többes használata nem füg össze sem demográfiai mutatókkal, sem pártszimpátiával, sem politikai beállítódással, de még a szemszín sem tűnik meghatározónak, bár mintha a barnaszeműek gyakrabban használnák.
Igen, a Bondolinót csípődre is tudod Maxim, ne dobáld a homokot kötni, én ezért szeretem nagyon, és onnan még most mondtam, hogy ne dobáld szopizni is tud, miközben vezeted most már aztán igazán elég legyen az autót. Az ebbe a csoportba tartozó anyák rendszerint a homokozó szélén, esetleg egy padon, anyatársak mellett/körében ülnek. Preferált témáik a hatévesek szoptatása, a vezetés közbeni szoptatás, az álomba szoptatás és az anyatejjel főzés, no meg persze a legjobb szoptatós melltartó-akciók a tengeren innen és túl. Kiragadva őket a játszótér fogságából persze nyitottak ők bármilyen témára, de ott, a kerítés adta biztonság hirtelen megelevenítik a
Forrest Gump Bubba-ját.. Paradox ősanyák ők, mert mindeközben gyerekeikhez ritkán mennek oda, inkább a homokozó széléről utasítgatnak. Gyermekeik legeltetése úgy tűnik, okozata, nem pedig oka annak, hogy játszóterekre járnak.
Veszélyes üzem a játszótér, belátom, de azért túlzásokba sem kell esni. Egy kis horzsolás, púp a fejen, véraláfutás kell. Egészséges veszélyérzete akkor lesz egy gyereknek, ha néha hibázik, nem pedig attól, ha mi mindenféle, általunk előre látható veszélyre felhívjuk a figyelmét, tartjuk a fenekét, amikor a mászókára mászik, a futunk a hinta mellett oda-vissza. Ha mindig ott állunk mögötte, akkor sosem fogja megismerni a határait, ha pedig ellátjuk instrukciókkal is -
vigyázz, nehogy leess, még a végén szilánkosra töröd a lábadat, na, akkor aztán vihetlek a sürgősségire -, akkor sokkal inkább azokra fog figyelni, semmint az előtte sokasodó létrafokokra, vagy az alatta növekvő magasságra.
És hát óhatatlan a sztereotipizálás, a fiam első másfél évében volt alkalmam nekem is délelőttözni vele, így valamennyire azért beleláttam a játszóterek nemi összetételébe, szóval akárhogy is: hétvégén és a munkaidő végéfelé a játszótereken feltűnően megemelkedik az apukák száma.
Van belőlünk mindenféle.
Jöjjön tehát néhány, szintén a teljesség igénye nélküli, de annál inkább sarkított
APATÍPUS
Ledobja a gyerekét a homokozóba, előveszi Derrida egyik rövidebb tanulmánykötetét, majd mélyen elmerül a saját és a szerző gondolataiban. Amikor letelik a műszak, becsukja a könyvet, kézen fogja gyerekét és visszaviszi oda, ahonnan kapta.
Szemben az előzővel ellentétben már együtt van a gyerekével, de nem sok fogalma van róla. Őket sokszor feleség is kíséri, hogy
fontos teljesen lényegtelen információkkal kisegítse szeretett férfiját.
- Sportfelszerelésbe öltöző, bratyizó
csumival köszön a fiának és annak barátait is pacsival (de ő csak ötösnek hívja) köszönti, majd vagányul átpattintja a kosárlabdát a lábai között.
Okkal vagy ok nélkül meglévő bűntudatát a játszótéren azzal próbálja csökkenteni, hogy együtt dobálja a kavicsot a gyerekével és ugyanolyan erőszakosan rántja ki a rivális gyerek kezéből az ásót, mint a saját gyereke. Ugyanebbe a kategóriába tartozik a
simán csak túlkompenzáló apuka, aki csak azért nem dobálja már a kavicsot, mert a gyereke már túljutott ezen a szinten. Ők kergetőznek, fociznak, szotyiznak. Belőlük lesz
nekem a faterom a legjobb haverom,
nem is kellenek barátok, amivel többek között az is baj, hogy egészen könnyen meg lehet csúszni és gyűlölet tárgyává válni.
- Yuppiera vasalt, trendszetter
Ő csak úgy mellesleg van a játszótéren, ahol eleinte görnyedt háttal tologatja maga előtt/mellett futóbiciklizni tanuló gyerekét, de közben többnyire a többi szülőt pásztázza, hogy megtudja, hány szülő pásztázza őt. Szemkontaktust később is csak a gigantikusra nőtt okostelefonja fényképezőgépén keresztül tart a gyerekével, pár facebook-feltöltést követően visszamerül a munkába, hogy aztán amikor rátör az éhség, elrobogjon egy brunch-meetingre.
- Feszült/irritált, de azért aktív (copyright B.E.)
Jelen van ő, de bár ne lenne. Olyanokért is rászól a gyerekére, amik rajta kívül senkit se zavarnak, és amik őt se kellene, hogy zavarják, egyszerűen csak nem tud mit kezdeni a frusztrációjával. Az anyukát pedig ezzel, ha ott van, komoly lojalitásdilemma elé állítja.
- Lusta, de lojális (copyright B.E.)
Ő az, aki biztos távolságból és némi spéttel, de azért jelen van, lehet rá számítani, csak hát, kicsit később. Amikor tehát a bármelyik kategóriájú anyuka már hatodszorra szól rá a kis Maximra, hogy ne vizezzen, ne sarazzon, ne homokozzon, ne másszon olyan magasra, ne rúgdossa a kis Klotildot,
hát nem látod, hogy sír?!, ne vegye a koszos kezét a szájába, ne tegye a tiszta kezét a másik koszos szájába, na, akkor nagyvonalúan megjelenik dörmögő hangján és rendet tesz. Családdinamikailag is isteni stratégia.
Aktív ő, és még az is lehet, hogy képben is van, de egyszerűen nem megy neki egyedül. Minden bizonnyal vezet egy okostelefonra is optimalizált adatbázist a játszóterek vonzáskörzetében dolgozó, vagy lakó barátairól, hogy randomidőpontokban is le tudja őket hívni egy közös, hintáztatással egybekötött pizzázásra. Ő ugyanis, valamilyen furcsa logikának köszönhetően azt gondolja, hogy a gyerek elvan magában is, ő meg végre kikapcsolhat.
-------------
Aki a kiélezések ellenére esetleg magára ismert egy, vagy akár több kategóriában, vagy kategóriaelemben, hát az bizonyára nem a véletlen műve, én is ott vagyok jópárban.
Jó keresgélést mindenkinek!
A kép forrása: www.sxc.hu
