>

2019. szeptember 8., vasárnap

Fedeztetés


- Fogom, Zoli.
- És? Áll neki?
- Még nem, Zoli.
- Akkor csinálj már valamit!
- De mit, Zoli?
- Mondd, hogy csöcs. Vagy CSOK.
- Csöcs. Vagy CSOK, Zoli.
- De ne nekem mondd, te szerencsétlen!
- Hát akkor kinek?
- Neki, bazmeg! Akinek a faszát fogod.
- Ja, oké, Zoli! Csöcs. Vagy CSOK.
- Navégre. És most már áll?
- Igen, Zoli.
- Navégre! Akkor vezesd be Andiba.
- De benedvesítetted, Zoli?
- Úhbassz, azt elfelejtettem. Most mit csináljak, Laci?
- Nemtom, mondd, hogy fasz! Vagy hétszemélyes kocsi!
- Ettől még nem lesz nedves, Laci, ezek a létminimum alatt élnek.
- Létminimum? Te szélsőliberális hülye! Mondtam, hogy gazdagot hozz! Egyébként meg nincs is létminimum alatt senki Magyarországon, rég eltöröltük, de ezt most hagyjuk is.
- Igazad van... Hoppá, most viszont már nedves!
- Oké, akkor mehet a gif?

- Mehet!


Sokat gondolkodtam, hogy írhatok-e így, de hát a III. Budapesti Demográfiai Csúcson (BuDeCs) kialakult helyzet pont annyira volt abszurd, mint a fenti, rögtönzött párbeszéd.

De természetesen nem gondolom, hogy a népesedéspolitikai közbeszéd már itt tartana, viszont mintha jóval közelebb lennénk egy ilyen helyzethez, mint gondoltam volna, hogy valaha leszünk. És ez már önmagában is elég szomorú. És hát tényleg nem vagyunk messze az állatvilágból vett példáktól, a BuDeCsen elhangzott például az, hogy "régen a harkályt nem kellett biztatni, hogy kopácsoljon".

De nem. Biztatni nem kell senkit sem. De tenni kell valamit, ez tény.

Viszont ha én politikus lennék, és bárkit is érdekelne a véleményem, akkor pont a népességfogyással egyáltalán nem foglalkoznék. Ha én politikus lennék, akkor azzal foglalkoznék, hogy aki megszületik, annak legyen hosszú, jó és minőségi élete.

De ez is kevés.

Ezért ha én politikus lennék, akkor azzal foglalkoznék, hogy jó legyen terhesnek lenni és jó legyen szülni. És azzal foglalkoznék, hogy a szülés után ne kelljen átszakított és megvarrt gáttal okmányirodába, kormányablakba és még ki tudja, milyen hivatalokba járkálni, sorban állni, ne kelljen veszettül keresni a házassági kivonat hiteles másolatát, hogy végre legyen annak a traumatikusan megszületett a gyereknek születési anyakönyvi kivonata, adókártyája és lakcímkártyája, hanem ezeket szépen bekészítse az újszülött ágya mellé az anyagilag is jól megbecsült újszülött osztályon dolgozó ápoló a CSED és a családi pótlék folyósítását beindító QR-kóddal egyetemben.

De nem csak ezt tenném, hanem bevezetném azt a 9 pontos családvédelmi akciótervet is, amiről a Lelki betevőn írtam még februárban, amikor kiakadtam a 7 pontos családvédelmi akcióterven, és amit most bemásolok ide is.

  1. Óvodától kezdődően bevezetjük a gendertudatos nevelést, a szexuális nevelést, a test-, az IKT- és az egészségtudatos nevelést, az önismereti oktatást, az érzelmek felismerésének és kezelésének oktatását valamint a szexizmusmentes kommunikáció és viselkedés elsajátítását. Tudatosítjuk a láthatatlan munkával és az érzelmi házimunkával járó feladatokat.
  2. Teljesen átalakítjuk a hazai GYES-policyt, megszüntetjük a hároméves gyest, törvényekkel, oktatással és pénzügyi támogatásokkal szorgalmazzuk a nők minél hamarabb munkába történő visszaállását és a férfiak otthon maradását, bevezetjük az apakvótát és a közös szülőidőt, törvényekkel támogatjuk, hogy ugyanabban a pozícióban a nők ugyanannyit keressenek, mint a férfiak, darabokra törjük az üvegplafonokat és az üveglifteket, valamint elhintjük, hogy az idős és/vagy beteg rokonokat a férfiak is ápolhatják, és erről szólunk a munkáltatóknak is.
  3. Kutatásokat kezdeményezünk a bölcsőde és a kötődés vizsgálatára, melynek eredményeit széles körben publikáljuk és oktatjuk.
  4. Megdolgozzuk a gyerekekkel foglalkozó gondozók és pedagógusok anyagi és társadalmi megbecsülését, átalakítjuk a képzésüket. Minden kisgyerek számára elérhetővé tesszük a minőségi bölcsődei elhelyezést Budapesten kívül is.
  5. Átalakítjuk a közoktatás szellemiségét, csökkentjük a gyerekek tananyag-terhelését.
  6. A hazai medikalizált, orvosközpontú szülészetet szülő- és gyerekközpontúvá alakítjuk, de átalakítjuk a teljes egészségügyet is.
  7. Drasztikusan csökkentjük a fogamzásgátlás árát, az óvszert ingyenessé tesszük. A férfiak fogamzásgátlásával kapcsolatos kutatásokat kezdeményezünk - természetesen az óvszerhasználaton kívül.
  8. Könnyítünk a meddők helyzetén, elérhetőbbé és olcsóbbá tesszük az inszeminációt és lombikprogramot, lerövidítjük és transzparensebbé tesszük az örökbefogadási procedúrát.
  9. Engedélyezzük a melegházasságot és a meleg párok gyerekvállalását, de egyébként meg nem is kötjük házassághoz a csomó támogatást.

És plusz 1: átalakítjuk a lakáspolitikát, megelőzve és szép lassan felszámolva a lakhatási szegénységet.

És plusz 2: ratifikáljuk az isztambuli egyezményt.

Ha viszont tényleg és mégis a népesség fogyása a legégetőbb hazai probléma, akkor - és most szintén a Lelki betevőre írt cikkemből veszek át pár gondolatot - szintén nagyon egyszerű a dolgunk. Pontosan tudjuk ugyanis, hogy mi növeli a termelékenységet.

  • az iskolázatlanság
  • a szegénység
  • a drága és hozzáférhetetlen fogamzásgátlás
  • a védekezés erkölcsi és vallási ellehetetlenítése.

Termékenységben Niger és Szomália például tök jól áll, de Kongó, Mali és Csád sincsenek különösebben lemaradva, ezekben az országokban egy nő ugyanis olyan 6-7 gyereket szül életében. Ha viszont az EU-s átlagot nézzük, akkor 2017-ben 1,6-os átlagot látunk, míg Magyarországon 1,5-öst, ami nem is olyan rossz, az 1,8-as Dánia és az 1,9-es Norvégia kicsit persze vonzóbb, de hát ez már a hanyatló nyugat.

Amiben még lehet bízni, az a migráció, a magyar nők, mint tudjuk, világviszonylatban is a legszebbek (remélem, olvasva is átjön a hangsúly), és akkor körbe is értünk az okfejtésben, lehet fedeztetni.


ps.: nem akarok politikus lenni


Bejegyzések a témában

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Üzemeltető: Blogger.